|
 Mi sem jobb egy fárasztó, hosszú nap után, mint elmerülni egy kád jó meleg fürdővízben. Hosszú út vezetett a friss pataktól a fürdőszobák pezsgőfürdős világához.
Visszafelé ugorva az időben az antik világba jutunk a görögökhöz, akiknek a híres mondása ép testben ép lélek, így lettek a fürdők a testi felüdülés helyei.
A fejlődés Itáliában folytatódott, különböző hőmérsékletű úszó és fürdőmedencékkel felszerelt termákat, fürdőket a nagyvárosi élet részeként tervezik. A közhiedelemmel ellentétben, a középkorban is általánosan elterjedt volt a fürdőzés, városi fürdőházak működtek.
 A XVII-XVIII században a fürdőszoba ritka fényűzésnek számított nem csoda hát, hogy a ritka mosakodás melegágya lett a fertőzéseknek. Aztán a XIX-XX század elejére a polgárosodás terjedésével a fürdőszoba a lakás önálló része lesz és mindennapos igénnyé válik a fürdőzés.
A XX. század végi XXI. század eleji felgyorsuló tempó újabb változást hoz, amelyben a tisztálkodási feltételek változnak a fürdőzést felváltja egy gyors zuhanyozás. Szerencsére az emberek kezdik felismerni, hogy rohanó világunkban szükség van a testi-lelki felüdülésre, hogy megálljunk, hogy kicsit kényeztessük magunkat és a pihenésre szánjunk az időt.
|
